1.rész
Első nap
Gyönyören fényes napra kelt Luchia.Luchia már elkészítette a reggelitt.Kaito ekkor betopant a konyhába.
-Jó illatok vannak-válaszoltta Kaito.
-Kösz,felkelt már Koume?-kérdeztte Luchia.
Kaito vállat vont.
Koume még javába aludt.Viszont a fényes napsugarak áthatolttak a függönyön.Koume,ekkor ébredezni kezdett.Koume ránézett az ébresztő órájára és alig volt ideje az iskoláig.Koume gyorsan kipatant az ágyból és szélsebesen átöltözött.Gyorsan lerohant a födszintre.Luchia köszöntött lányának.
-Szia a drágám,gyere reggelizni-válaszoltta kedves hangon Luchia.
-Nem érek rá,már így is késésbe vagyok.Nem szeretnék az első napon elkésni a gimiből-válaszoltta Koume.
-Ráadasául az első nap.Végre a lányom gimis lányá válik-tette hozzá Kaito.
Apa,ez nem derített fel engem,csepeett sem..Rohanok,órák után jövök!-válaszoltta Koume és sietösen távozott.
-Hát igen,ez a feszültség-válaszoltta Luchia.
-Mint neked is amikor leső nap beléptél a gimibe-hasonlitgatta Kaito.
-Igen,de szerencsémre a tanár később jött be.-nyugtáztta Luchia.
-Viszont lehet,hogy a mi Kouménknak nem lesz ekorra szerencséje-válaszoltta kaito.
Koume sietősen rohant.Már majdnem az iskolánál voltAnnyira rohant,hogy észre sem vette az épp előtte lévő lila hajú lánytt.Ezérta magas lányba berohant és minnd ketten nagyott hupanttak.
-hé nem tudsz vigyázni?-kérdeztte a felököt lány durcásan.
-Bocsáss meg,de sietek!-ezekkel a szavakkal távozott az illetőtől és már rohant is be a suliba.
Elképedt amikor meglátta az iskola beljsejétt.
-Te jó ég,hogy fogom így megtalálni az 1a-tt?-kérdeztte kábultan Koume magában.
De nem adta fel.Azonnal kersett valami egy koru lánytt magával.Látot is három lány beszélget.Koume sietősen oda szaladt,a nykába logó nyklánc pedig csöngött.
-Elnézéstt,nem tudjátok megmondani,hogy hol van az 1a?-kérdeztte Koume a három lánytt.
A második emeleten,jobbra el sem lehet téveszteni,majd ki lesz írva-válaszoltta az egyik lány.
-Nagyon köszönöm-ezzel rohant be és hirtelen hanyatt esve jött be az órára.A atnár bent volt,éppen felsorolás volt,mikor koume rontot be.Koume tudta,hogy nagyon rossz az időzitése.
-Kit tisztelhetünk meg,aki rögtön az első nap elkésik?-kérdeztte a tanár.
-Koume Nanami vagyok,elnézéstt a késésértt.
-Előfordul.Még az első nap nem kap büntetéstt-válaszoltta a tanár.
-Köszönöm-válaszoltta és egy kicsit meghajoltt.Helyett foglalt az ablak fölüli padsor 2 padjában.
Órák után már alig vártta,hogy haza érjen,és lemehesen,a tengerpartjára és eluszon birodalmába.Viszont valaki megállitotta őt.-Állj-szólalt meg egy hang a hát mögül.
Koumeban megfagyott a vér,úgyanis annak az illetőnek olyan hangja volt aki megszólitotta,akit reggel felökött.Koume nagyott nyeltt és hátra fordultt.Egy lila hajú lány volt banra szemekkel.Kb.176 cm magas volt,úgyhogy lehtett volnaa azt is feltétlezni,hogy végzős.
-Te vagy az aki felökött-válaszoltta a lány.
-Igen,és nagyon sajnálom-sajnlkozott Koume.
-Elődurdul-válaszoltta a lány és egy kis csönd lett,a lány behunytta közben a szemétt pár másodpercre.Aztán megszólalt:
-engem Yoriminak hívttak-üdvözöltte a lány.
-Engem Koumenak-válaszoltta Koume.
-Az a nyaklánc-tűnt fel Yoriminak Koume lánca.Koume rosszra számitott.
-Ez családi nyaklác,anyám adta-válaszoltta egy kicsit feszülten.
-Sellő vagy-válaszoltta Yorimi.Koume beijedt,honnan tudhatta,hogy ő sellő.
-Úgyan dehogy én...-mentegetőzőtt volna Koume.Yorimi viszont leálitotta.
-És nem is akár milyen hanem egy sellő hercegnő.-ekkor belrnyult az ingjébe és kiszeddet belőle egy medáltt ami pont úgy nézett ki mint Koumeé csak nem zöld hanem lila színű volt.
-Ne mentegetőz,én is az vagyok-válaszoltta Yorimi.Koume csak némán és bambulttan nézett Yorimira,tátot szájjal.
-Lemegyek a tengerpartra,lemehetnénk,együtt-válaszoltta Yorimi.
-Oké!benne vagyok-válaszoltta Koume mosolyogva.
|